Fűtőbetétek galván kádakhoz

Leírás: Ezeket a típusú fűtőtesteket porcelán, titán, rozsdamentes vagy kvarcüveg csőbe helyezik be, melyek védősapkával és kábeles kivezetéssel vannak ellátva. A csőválasztás attól függ, hogy milyen anyagot szeretnénk melegíteni. A védőcső anyagának kiválasztása előtt ajánlott konzultálnunk a fűtőtestet érintő vegyi anyagok összetételéről. Ezen fűtőtestek előnye, hogy lehetővé teszik a kerámia betét fűtőspirállal való helyettesítését, a védőcső megváltoztatása nélkül.

Használat: Galván kádakban különböző folyadékok felmelegítésére, felületi kezelésekre, zsírtalanításra és más kémiai-, elektrokémiai folyamatokra alkalmazzák. A melegítők közvetlenül belemerülnek az adott folyadékba.

Jellemzők:

• A porcelán bevonat legnagyobb előnye a hosszú élettartam. Nagy mennyiségben megtalálható benne az alumínium-oxid, ami ellenállóbbá teszi a sokszori hőmérsékletváltozással szemben. A védőcső anyaga (AISI 3I6TI, AISI 3I6L, AISI 304) tartósságot biztosít akár az agresszív környezetben is.
• A titán fűtőtestek különösen alkalmasak elektrokémiai folyamatokra pl. nikkel vagy réz borításra. Ellenállnak a mechanikai sérüléseknek, jól tolerálják, ha rövid ideig szárazon működnek.
• A kvarcüvegből készült fűtőtesteket foszfátozó kémiai- és savas közegben használják nikkelezésre és fényesítésre. Az üvegcsövek felszínén nem keletkeznek lerakodások, sem kondenzálások. Ennek oka, hogy a legtöbb hő a fűtőtestről a fűtött közegbe sugárzással jut el, az üvegcső pedig hideg marad.

Gyakorlati tapasztalat: Az alábbi ajánlások csak általános jellegűek.

• A savas közegre leginkább ellenállóak az üveg és a porcelán csövek. Kivétel a sósav, melyre csak a tefloncső ellenálló.
• Lúgos környezetbe általában a rozsdamentes és a titán cső alkalmas.
• A teflon melegítők leginkább ellenállnak a maróhatású anyagokkal szemben, viszont érzékenyek a száraz munkaközegre, az ütésekre és a magas hőmérsékletre. Ezért a teflon melegítőket csak fluoros kádaknál használják.
• A teflon, az üveg és a porcelán fűtőtesteken rövid ideig tartó száraz közegben való működés után is károk keletkezhetnek. Erre a célra legalkalmasabb a rozsdamentes vagy a titánnal bevont fűtőbetétek.
• Az ütésekre érzékenyek az üveg, a porcelán és a teflonbevonatú védőcsövek. Az ütésekkel és mechanikai hatásokkal szemben ellenállóak a rozsdamentes és a titánnal bevont védőcsövek.
• A sósav és a salétromsav kikezdik a rozsdamentes és a titánnal bevont csövet.
• Foszfát kádaknál az üveggel bevont fűtőtest használata az ajánlott.

Beszerelés:

• A fűtőszálat függőlegesen a kád szélétől kicsit távolabbra kell beszerelni, hogy a folyadék akadálymentesen tudjon keringeni.
• A fűtőbetét fűtött része, a folyadékban kell, hogy legyen. (A fűtött rész a védőcsövön egy vonallal be van jelölve.)
• A védősapka soha nem merülhet bele a folyadékba és a folyadékszintet min. 50 mm felett kell tartani. Ha a kád le van fedve, mindenképp ki kell vágni egy nyílást, ahol behelyezik a védőcsövet. Fontos, hogy a védősapka a fedél felett maradjon.
• A védősapka és a huzal (kábel) max. 70°C-nak lehet kitéve.
• Mielőtt csatlakoztatnánk az elektromos hálózatra, ellenőrizni kell a fűtőtest elektromos jellemzőit, hogy megfelelnek-e az adott hálózathoz. Ha szükséges meg kell mérni az ellenállás értéket és a fűtőtest szigetelési ellenállását.
• A kerámia betét vagy a hálózati kábel cseréjekor figyelmet kell fordítani a tömítőgyűrűk elhelyezésére annak érdekében, hogy biztosítsa a jó tömítést, elkerülve ezzel azt, hogy a folyadék behatoljon a fűtőtest belsejébe.
• A fűtőszálat tilos kivenni a folyadékból mikor a fűtőszál még forró. Kivétel előtt fontos, hogy kikapcsolt állapotban legyen a fűtőtest legalább 5 percig. Ennek hiányában a fűtőbetét kiéghet, vagy akár tüzet is okozhat, ha gyúlékony anyagok találhatóak a közelében.
• Rendszeresen ellenőrizni kell, hogy a fűtőbetét csövére nem rakódnak-e rá az égett darabok. Ajánlott az égett anyagoktól időközönként megtisztítani a fűtőbetétet, ezzel is a hosszabb élettartamot segítve.